|
|
Figyelem!
Tisztelt Hegyközségi Tagok!
Értesítjük a hegyközségi tagokat, hogy a Csopak és Környéke Hegyközség irodája új helyre költözött.
Az új iroda címe: 8229 Paloznak, Fő utca Önkormányzat épülete
Az iroda az Önkormányzat épületében működő orvosi rendelő várójából közelíthető meg.
Ügyfélfogadási idő szerda 9-15.-ig csütörtök. 9-15.-ig péntek 13-15.-ig.
Telefon: 70/489-8574
Értesítés!
Értesítem a Tisztelt Hegyközségi tagokat, hogy
2013. augusztus 1.-től az alábbi nyomtatványokon lehet kérni a telepítési, fajtaváltási és kivágási engedélyeket.
A folytatáshoz kattintson ide!
Értesítem a Tisztelt Hegyközségi tagokat, hogy
2012 dec.01.-től változik a borminősítés rendszere!
A folytatáshoz kattintson ide!
A Csopaki Hegyközség története
A Csopak-Paloznak-Lovas Hegyközség 1995.október 16.-án alakult 276 taggal az országgyűlés 1993 évi CII-es törvénye alapján.
Az alakulást hosszas előkészítés előzte meg, ugyanis a törvény alapján mindhárom község külön is alakíthatott volna egy-egy hegyközséget, de Paloznak és Lovas községek előkészítő bizottságai úgy döntöttek, hogy csatlakozni kívánnak a Csopaki Hegyközséghez.
Így jött létre a három község területén a Csopak-Paloznak-Lovas Hegyközség. Az elnök Varga Gábor lett, a hegybíró pedig Szekendy Alajos. Az első választmány megalkotta és a közgyűléssel elfogadtatta 1995. október 16.-án az alapszabályt, a rendtartást amit 1998.március 27.-i közgyűlés fogadott el. Munkájukat három évig látták el.
Az 1998-as választásokon Varga Gábor elnök és Szekendy Alajos hegybíró nem vállalta a további megbizatást, így helyükre Balogh Lajos elnök és Csiszár Péter hegybíró került. A választmányi tagok Varga Gábor, Tóth Gyula, Frick Attila, Dr.Sobor Ákos, Nemes Miklós lettek.
Az új választmány pénzügyileg stabilizálta a hegyközséget, gondoskodtak a hegyközségi járulék beszedéséről, és a jelentési kötelezettségek pontos végrehajtásáról. Így két év alatt a borvidék egyik legjobban működő hegyközségévé váltunk. Közben megtörtént a hegyközségi adatbázis számítógépre vitele is, melynek következtében a hegybíró munkája egyszerűsödött. Erre szükség is volt, mert időközben számos törvénymódosítás történt, és a hegybíró munkája már nemcsak a hegyközség ügyes-bajos dolgaival merült ki, hanem számos államigazgatási feladatot is el kell látnia.
Munkánk nem merült ki a csak szigorúan hegyközségi feladatok végrehajtásával, hanem szerveztünk úgynevezett "Téli esték"-et, ahol a szőlőtermesztés és a borászat témakörében hívtunk előadókat, valamint a stabil pénzügyi gazdálkodás eredményeképpen kirándulásokra is vittük a tagságot. Jártunk az Ászár-Neszmély borvidéken, Szekszárdon, Badacsonyban, Somlón, Sopronban, és 2009. márciusában az olaszországi Dél-Tirolban.
2007-ben ismét módosult a hegyközségi törvény, melyben 300 ha-ra módosították a minimális hegyközségi területet, így szükségessé vált a hegyközségek összeolvadása. Az Alsóörsi és a Felsőörsi Szürkebarát Hegyközségek beolvadásával jött létre 2008-ban a Csopak és Környéke Hegyközség, melynek elnöke Englert Dezső, hegybírója Csiszár Péter lett.
Választmányi tagok Varga Gábor, Tóth Gyula, Dr.Sobor Ákos, Zsebők Zsigmond, Horváth Géza, Antal Gyula, Sörény Ernő, ifj.Lengyel Kálmán, Kovács Kálmán lettek. Az ellenörző bizottság elnöke Koralevics Károly. Tagjai Fonyódi Ferenc és Antal István lettek.
Hegyközségünk jelenleg 639 taggal és 288,67 ha termőültetvénnyel, és 14,32 ha nem termő ültetvénnyel rendelkezik.
Aktuális feladataink!
A Hegyközségi Törvény 2009. évi módosítása újabb nagy feladattal terhelte meg a hegyközségeket. Ugyanis minden bor előállítással foglakozó üzemet úgynevezett picekataszterbe fel kell vezetni, ahol a feldolgozó gépekről, palackozó gépekről és a tároló edényzetről is nyilvántartást kell vezetni.
A területi adatbázist egyeztetni kell a térinformatikai intézettel, hogy az adatbázisunkban található területek ténylegesen szerepelnek-e a termőhelyi kataszterben, mert származási bizonyítvány csak ezekről a területekről állítható ki, ellenkező esetben az OBI megtagadja a forgalomba hozatali engedély kiadását (még abban az esetben is, ha csak 1-2%-nyi eltérés van).
Változik a borok minőségi kategóriába sorolása is az eddigi jól bevált , a köznyelv számára is érthető megnevezés helyett OEM, OFJ, FN kategóriák lesznek. A borelőállítóknak pedig nyilatkozniuk kell, hogy a kapacitásaik alapján mennyi OEM, OFJ, FN bor előállítására képesek.
A termelők részére úgynevezett gazdasági akta számot kell kiadni, hogy az egységes nyilvántartás kialakítható legyen. Így a termelési jelentést csak a gazdasági aktát vezető hegyközség felé kell leadni.
Üdvözlettel:
Csiszár Péter, Horváth Csaba
Hegybíró
|
|
|
|