Ma 2024. november 21. - csütörtök, Olivér napja van.
Főoldal
Szőlők
Borok
Borászatok
Borverseny
Eseménynaptár
Fontos tudnivalók
Letöltések
Borvidéki rendtartás
Alapszabályzat
Törvények, rendeletek
Termékleírások
Képgaléria
Kapcsolat

FONTOS TUDNIVALÓK
Jó tudni! Ismerje meg a termékdíjakkal, a jövedéki adózással és jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatos legfontosabb kötelezettségeket!
ESEMÉNYNAPTÁR
Jó tudni! Nézze meg naptárunkban, hogy ebben a hónapban milyen események, rendezvények lesznek!
ÜGYFÉLFOGADÁS
Ügyfélfogadási idő:

Csiszár Péter: szerda és csütörtök 9-15 óra, péntek 13-15 óra
Ügyfélfogadás helye:
Paloznak, Fő utca 10.
Telefon: 06 70/ 489-8574

Hegyközségi alapszabály


Egységes szerkezet

2008.03.11.


A hegyközségekről szóló többször módosított 1994. évi CII. Tv alapján a Balatonfüred-Csopaki borvidéken Csopak, Paloznak, Lovas Felsőörs Alsóörs Balatonalmádi községek területén a törvény hatálya alá tartozó, az alakuló közgyűlésen megállapított és az egyesülési szerződés kapcsán módosult névjegyzékben foglalt szőlő és bortermelők, felvásárlók (mint alapító tagok) elhatározzák hegyközség alakítását. A hegyközség működésének alapvető szabályait a hivatkozott törvény szerint ezen alapszabályban az alábbiak szerint határozzák meg:1

I.
Hegyközség neve

CSOPAK - PALOZNAK - LOVAS HEGYKÖZSÉG


II.
Hegyközség székhelye

8229 Csopak, Kossuth u. 113.


III. 1
A hegyközség működési területe

Csopak, Paloznak, Lovas, Felsőörs, Alsóörs Balatonalmádi községek közigazgatási területe.


IV.
A hegyközség célja, jellege


1./ A hegyközség működési területén a szőlő és borkultúra színvonalának emelése, amelynek érdekében:
  • elősegíti a meglévő szőlőültetvények megóvását, minőségi művelését, törekszik arra, hogy az ültetvények területe ne csökkenjen, sőt a lehetőségekhez képest gyarapodjon,
  • elősegíti a szőlészeti és borászai tevékenység összehangolt fejlesztését,
  • közreműködik a szőlészet és borászat hatékony érdekvédelmének megteremtésében, érvényesítésében,
  • segíti a termékek piacképességének javítását,
  • fontos céljának tekinti az eredet, származás- és minőségvédelmet, a működési terület borainak a hegyközség re utaló megjelöléssel történő forgalmazását,
  • a szőlőtermeléssel és borászattal foglalkozó termelők és forgalmazók hatékony érdekérvényesítése, érdekvédelme céljából feladatának tekinti az érdekérvényesítést sértő feltárását, megakadályozását, megszüntetését,
  • törekszik arra, hogy tevékenységében egyaránt magas színvonalon legyen jelen az érdekképviselet, a közfeladatok ellátása és a segítés,
  • kapcsolatrendszerben, a célok megvalósításában a legmesszebbmenő együttműködésre törekszik a községi önkormányzatokkal, a mezőgazdasági szakmai szervezetekkel és a hegyközségi szervezetekkel,
  • a kitűzött célokat a hegyközség önkormányzati eszközeivel, a tagság széleskörű közreműködésével, a tagi vélemények, javaslatok és igények figyelembe vételével kívánja megvalósítani,
  • elősegíti az információ áramlását, tájékoztat, tanácsot ad.

2./ A hegyközség köztestület, jogi személy.


V.
A hegyközség szervezete, képviselete


1./ Közgyűlés

1.1. A hegyközség legfelsőbb önkormányzati testületi szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

1.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  • az alapszabály és más szabályzat, valamint a hegyközségi rendtartás megalkotása és módosítása,
  • a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása,
  • a választmány tagjainak, az elnöknek a hegybírónak, a hegyközségi tanácsi küldöttnek, továbbá az ellenőrző bizottság tagjainak (az alapszabályba felvett más bizottság tagjainak) megválasztása, visszahívása,
  • az egyesülés és szétválás kérdésében való döntés,
  • a hegyközségi járulék mértékének meghatározása,
  • a jelölő bizottság megválasztása,
  • döntés szőlők őrzéséről,
  • más, jogszabály vagy az alapszabály által a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek.

1.3. A közgyűlés működése:
  • A közgyűlést évente legalább egyszer a választmány hívja össze.
  • A meghívás a napirend közlésével legalább 8 nappal megelőzően írásban történik. A közgyűlés időpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés időpontját, helyét, napirendjét is tartalmazó meghívó kiküldésén kívül a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
  • a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőt és a tagok közül két jegyzőkönyv hitelesítőt választ,
  • a közgyűlésen ismertetni kell a tárgyalt napirend, témakör anyagát, módot kell adni arra, hogy a tagok véleményt nyilvánítsanak, javaslatot tegyenek. Az előterjesztés és a tagi vélemények figyelembe vételével a közgyűlés elnöke tesz javaslatot a hozandó határozatra,
  • a közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással, általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, minden tagot egy szavazat illet meg. A jelenlévő tagok kétharmadát kitevő szavazat szükséges:
    • az alapszabály, a hegyközségi rendtartás megállapításához és módosításához,
    • a tisztségviselők, a választmányi és ellenőrző bizottsági tagok a hegyközségi tanács küldötte megválasztásához,
    • a hegyközség megszűnése, más hegyközséggel való egyesülése, szétválás elhatározásához,
  • a közgyűlés titkos szavazással választja meg a tisztségviselőket a választmány és az ellenőrző bizottság tagjait, a hegyközség i tanács küldöttét. A titkos szavazás rendjét az ügyviteli szabályzat tartalmazza.
  • a közgyűlésről hozott határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá
  • a határozatok végrehajtásáról a hegybíró gondoskodik.

2. Választmány

2.1. A közgyűlés a tagok közül 7 tagú választmányt, a választmányi tagok közül elnökön, két alelnököt és hegybírót választ. Az elnök és a két alelnök személye a három községből kerüljön megválasztásra.
A választmány elnöke egyben a hegyközség elnöke is.
A választmány megbízatása 5 évre szól. Hegyközségi tanácsi küldött csak választmányi tag lehet.

2.2. A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését. Dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény, vagy az alapszabály nem utal a hegyközség más testületének, vagy tisztségviselőjének hatáskörébe. Támogat minden olyan kezdeményezést, amely által a szőlőtulajdonosok elaprózott területei a három község közigazgatási területén önkéntes földcserével nagyobb területté alakuljanak, és ezáltal lehetővé váljék a gazdaságos termelés. A választmány jár el a névjegyzékben való felvétel, illetve a törléssel kapcsolatos, továbbá az alábbi rendtartási ügyekben:
  • ellenőrzi a hegyszabályok betartását,
  • az ellenőrzés eredményeként határozattal megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszűntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitől való tartózkodásra kötelezheti, vagy - a rendtartásban meghatározott esetekben és mértékig - bírsággal sújthatja,
  • a származási helyre utaló jelöléssel visszaélő, vagy hamis termékjelölést alkalmazó tagját eltilthatja a településre vagy termőhelyre utaló származásmegnevezés, illetve a "különleges minőségű bor", "minőségi bor", valamint a "tájbor" minőség-megjelölés alkalmazásától.

2.3. A választmány szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. 1 Az ülést az elnök hívja össze, írásbeli meghívóval, vagy telefonon az ülést megelőző, legalább 3 nappal. A választmányi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az ellenőrző bizottság elnökét.
2.4. A választmányi ülés határozatképes, ha legalább 5 választmányi tag jelen van. Az ülést az elnök vezeti. A választmány a határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választmányi tag ír alá. A határozatok végrehajtásáról a hegybíró gondoskodik. A választmány megnevezheti a határozat végrehajtásáért felelős tisztségviselőt.
2.5. A választmány évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

3. Ellenőrző bizottság

3.1. A közgyűlés a választmánnyal azonos időszakra a tagok közül választja meg az ellenőrző bizottság elnökét és 2 tagját.
3.2. Az ellenőrző bizottság tagjai e - tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható.
3.3. Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség működése törvényességének, valamint a gazdálkodásnak az ellenőrzése. Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a hegyközség bármely testületéről, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a hegyközségi iratokba betekinthet.
3.4. Az ellenőrző bizottság az eljárása során tett megállapításait javaslatával együtt írásban közli az érdekelt testületi vagy tisztségviselővel. Szükség esetén összehívja a közgyűlést. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a testület vagy tisztségviselő nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, illetve nem terjeszti a közgyűlés elé a kizárólag közgyűlés hatáskörbe tartozó - döntést igénylő - ügyekben. A közgyűlést ez esetben is az alapszabályban meghatározott módon kell összehívni, de utalni kell arra, hogy a közgyűlés összehívása az ellenőrző bizottság döntése alapján történ. A közgyűlés napirendjére az ellenőrző bizottság tesz javaslatot, egyebekben az általános szabályok szerint folytatandó.
3.5. Az ellenőrző bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását.
3.6. A közgyűlés a hegyközség éves költségvetéséről és zárszámadásáról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
3.7. Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez és állást foglal a hegyközség valamely testületének határozata ellen tett bejelentés ügyében.

4. Tisztségviselők

4.1. 4.1 A hegyközség tisztségviselői: az elnök, a két alelnök, a hegybíró, az ellenőrző bizottság elnöke.
4.2. Nem lehet tisztségviselő:
  • aki nem tagja a hegyközségnek
  • akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett,
  • akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, a bűntett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséig.
4.3. Egyidejűleg nem lehetnek a hegyközség tisztségviselői a közeli hozzátartozók, valamint az élettársak.
4.4. Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet.
4.5. Nem lehet tisztségviselő, a választmány illetve az ellenőrző bizottság tagja, aki az alapszabályban foglaltaknak felhívás ellenére sem tesz eleget.
4.6. A tisztségviselő k a tisztségeik szerint tőlük elvárható gondossággal és felelősséggel kötelesek eljárni a hegyközség ügyeiben. Kötelességszegéssel károkozó tisztségviselő a hegyközségnek vétkesen okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelős. Mentesül a felelősség alól az, aki a határozat ellen szavazott, vagy az ellenőrző bizottságnál illetve az elnöknél írásban tiltakozott. A tisztségviselő t a bíróság kötelezheti kártérítésre.
4.7. A közgyűlés díjazást (tiszteletdíjat) állapíthat meg a tisztségviselőknek. A tisztségviselők megbízatásuk teljesítésével összefüggő költségeik megtérítésére a mindenkori jogszabályok szerint jogosultak.

5. Elnök

5.1. Az elnök egyben a hegyközség és a választmány elnöke.
5.2. A hegyközség harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott alelnök. Más személy a hegyközséget az elnök írásbeli meghatalmazásával képviselhető a meghatalmazás keretei között.
5.3. Az elnök feladata a hegyközség tevékenységének irányítása a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés és a választmány határozatai szerint.
5.4. Az elnök beszámolási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek és a választmánynak.
5.5. Az elnök tisztségénél fogva küldött a hegyközségi tanácsban.
5.6. Az elnök alapszabályba nem rögzített feladatát a választmány által létrehozott működési szabályzat tartalmazza.

6. Hegybíró

6.1. A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatai végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró. A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli meghatározott időre, de maximum a választmány megbízatásának időtartamára.
6.2. A hegybíró:
  • előkészíti a közgyűlés és a választmány üléseit,
  • vezeti a hegyközségi névjegyzéket
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat a hegyközség alkalmazottjai felett
  • eljár a hegyközségnek átadott közigazgatási ügyekben
  • ellátja a számára törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat,
  • A Htv-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározott módon vezeti a hegyközség nyilvántartásait, az ültetvény katasztert, valamint a telepítések- és kivágások adatait, az említett nyilvántartásokból adatokat szolgáltat,
  • a hegybíró feladatkörében nem járhat el saját, valamint közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b pont rendtartási illetve közigazgatási ügyében.
  • A hegyközség választmánya megbízást adhat más hegyközség hegybírójának a hegybírói feladatok ellátására arra az esetre, ha a hegybíró akadályoztatva van feladatainak ellátásában, vagy a hegybíró saját személyét, illetve közeli hozzátartozóját érintő ügyben kellene eljárnia.
6.3. A hegybírót munkájáért díjazás illeti meg.
6.4. A hegybíró a tevékenységéről minden választmányi ülésen beszámol.
6.5. A hegybíróvá csak olyan büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú személy választható, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott időn-, de kinevezésétől számított egy éven belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró munkaviszonya megszűnik.

7. Választás, a választott megbízatás megszűnése, időközi választás

7.1. A választmány tagja, az elnök és a két alelnök a hegybíró, az ellenőrző bizottságelnöke és tagjai, továbbá a hegyközség i tanács küldötte választására
  • az alakuló közgyűlésen az előkészítő bizottság,
  • további választások alkalmával - a hegybíró kivételével akit a Választmány jelöl - a jelölőbizottság tesz javaslatot.1
  • a három tagú jelölő bizottságot a közgyűlés a választmánnyal azonos időtartamra választja. A jelöltek személyére a tagok között széleskörű tájékozódás alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek.
    • A jelölőbizottság feladata a személyi javaslatok előerjesztése, a szavazás lebonyolítása, a szavazatszámlálás, a szavazás eredményének megállapítása. Ezen titkos szavazásra is vonatkozik, ha a közgyűlés másként nem dönt.
7.2. A 7.1. pont szerinti választott személyek megbízatása megszűnik:
  • megbízás lejártával,
  • hegyközség i tagsági viszony megszüntetésével (kivéve hegybíró)
  • lemondásával,
  • összeférhetetlenség esetén, ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, illetve az érintett 15 napon belül nem mond le, visszahívásával,
  • halálával.
7.3. A 7.1. pontban felsoroltak megbízatásának lejártáig meg kell tartani az újraválasztást.
7.4. Tisztségviselő, választmányi tag, ellenőrző bizottsági tag és hegyközségi tanácsi küldötti megbízatás cikluson belüli megszűnése esetén a következő rendes közgyűlésen kell időközi választást tartani. Rendkívüli közgyűlést a megüresedést követő 30 napon belül akkor kell választás céljából összehívni, ha a választott megbízatás megszűnése veszélyezteti a hegyközség működését. Az időközi választáson megválasztott személyek megbízatása az eredeti választási időszak végéig szól.


VI.
Hegyközségi tagság


1. Tagok

1.1 1 A./ Fogalmak a tagsági viszony keletkezéséhez megszűnéséhez a jelen alapszabály alkalmazásában:
  1. Termelő: aki 1000 m2- nél nagyobb területen szőlőt művel.
  2. Felvásárló: aki szőlőt, mustot vagy nem palackozott bort vásárol.
  3. Önkéntes tag: aki a tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más jogcímen használatában lévő, 1000 m2-nél nem nagyobb területű szőlőültetvényt művel, és hegyközségi tagságot vállal.
  4. Árutermő szőlő: az 1000 m2-nél nagyobb területű szőlőültetvény
  5. Jogszabály: törvény, kormányrendelet és a miniszteri rendelet.

B./ A hegyközség tagja lakóhelyétől (telephelyétől), székhelyétől függetlenül:
  1. Az a termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi
  2. Az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén szőlőt, illetve bort vásárol. (A felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területéről szőlőt és/vagy bort vásárol fel)
  3. Az a szőlő-birtokos, aki a termését forgalomba hozza.

1.2. 1A tagsági viszony keletkezése
  1. Az alapító tagok hegyközségi tagsági viszonya a hegyközség megalakulásának napjával kezdődött.
  2. A termelő hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi.
  3. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben tevékenységét megkezdi.
  4. Új telepítésű szőlő esetén a termelő hegyközségi tagsági viszonya a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre.
  5. Az önkéntes tag hegyközségi tagsági viszonya a közgyűlési jóváhagyás idejével - de az írásbeli bejelentkezés napjára visszamenőleges hatállyal - keletkezik.

1.3. 1 A tagsági viszony megszűnése
  1. A hegyközségi tagsági viszonya megszűnik annak, aki a termelőtevékenységgel felhagy, illetve a szőlőültetvény használatát másnak engedi át, ezt bejelentette a hegybírónak és ő arról határozatot hozott.
  2. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya megszűnik, ha tevékenységét a hegyközség illetékességi területén beszüntette, ezt bejelentette a hegybírónak és ő arról határozatot hozott.
  3. Az önkéntes tag írásban bármikor kérheti a névjegyzékből való törlését. A tagsági viszony ez esetben a bejelentés napjával szűnik meg.

1.4. 1 Bejelentés, névjegyzék
  1. A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek - a névjegyzékbe való felvétel illetve a törlés végett - a hegyközségnél be kell jelentenie.
  2. A hegyközség bejelentés híján is köteles eljárni, ha tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.
  3. A hegybíró a bejegyzésről vagy törlésről szóló határozatát- a jogorvoslatra való figyelmeztetéssel - írásban közli a taggal.
  4. A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, A tagok névjegyzékét alakuláskor a közgyűlés állapítja meg, azt követően folyamatosan a hegybíró vezeti.
  5. A névjegyzék tartalmazza a tag nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét, telephelyét) adóazonosító jelét vagy adószámát. A névjegyzéket - a megalakulást követően - ki kell egészíteni a tag szőlejének fajtaösszetételére és korára, előző évi termésére, illetve a tag által a hegyközség működési területéről előző évben felvásárolt szőlő és bor mennyiségére vonatkozó adatokkal.
  6. A hegybíró jár el a névjegyzékbe való felvétellel - kivéve az önkéntes tagot, - illetve a törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket.

1.5 A tagok jogai A tag joga, hogy
  • tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen,
  • tisztséget viseljen a hegyközségben, azzal, hogy aki több hegyközségnek is tagja - a hegybíró kivételével - tisztségviselő csak egy hegyközségben lehet.1
  • igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat,
A tagsági viszonyból eredő jogok képviselő után is gyakorolhatók, a képviselő azonban csak egy tag nevében járhat el. Természetes személy a tisztségviselői jogot csak személyesen gyakorolhatja. Kizárólag hegyközségi tag -termelő jogosult arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó településen előállított termékre származási bizonyítvány kiadását kezdeményezze, illetve, hogy a terméket első alkalommal a hegyközség re utaló megjelöléssel hozza forgalomba. A hegyközség tagját elővásárlási, valamint elő-haszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre. A hegyközségi tagok elővásárlási és elő-haszonbérleti jogával kapcsolatos hegyközségi feladatokat a hegyközség szervezeti- működési szabályzata tartalmazza.

1.6. A tagok kötelezettségei

A tag kötelezettsége, hogy
  • megfizesse a hegyközségi járulékot,
  • megtartsa a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat,
  • az értékesítésre szánt bor termeléséről, raktározásáról, a forgalmazásáról, valamint a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tároló. pincekönyvet vezessen.
  • a termelő tevékenységet a hegyközség i rendtartás szerint végezze,
  • a hegyközségnek adatot szolgáltasson a meghatározott tartalommal és határidőre,
  • a szőlő vagy bor értékesítése esetén a termékhez származási bizonyítványt mellékeljen,
  • termőhelyi védőár alatt történő értékesítés esetén a különbözetet a hegyközség nek befizesse.



VII.
A hegyközség feladatai, jogosítványai


1. A hegyközség feladatai

1.1. a hegyközség a minőség védelme érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai tevékenységét,
1.2. a rendtartásban meghatározott módon gondoskodik a helyi önkormányzattal együttműködve a területéhez tartozó szőlők őrzéséről,
1.3. szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti a tagok gazdálkodását,
1.4. ellenőrzi tagjainál a szőlő- és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását,
1.5. védi a település termelőinek érdekeit,
1.6. feltárja a település termékeinek származását sértő cselekményeket.

2. A hegyközség jogosítványai

A hegyközség feladatainak ellátása körében
2.1. a szőlő és bortermelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott keretek között működési területén kötelező érvényű szakmai szabályokat állapít meg, s ellenőrzi azok betartását,
2.2. eljár a törvény által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben,
2.3. javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a szőlő- és borgazdálkodással kapcsolatos közigazgatási ügyekben, 2.4. rendezvényeket, helyi borversenyeket szervez,
2.5. a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és a szőlőfelhasználásra vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak,
2.6. a számítógépes nyilvántartásban foglalt adatokat rendszerezi és összegzi, azokat - egyedileg nem azonosítható módon - a hegyközség i tanácshoz továbbítja,
2.7. a szőlőültetvényekkel kapcsolatos támogatások igénybevételével összefüggő adatokat szolgáltat a támogatást folyósító szerveknek.

3. Hegyközségi rendtartási ügyek

3.1. A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza szőlő biológiai kártevői elleni egységes, hatékony védelem, a célszerű telepítés és művelés a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. A hegyszabályok meghatározása során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokat is.
3.2. A rendtartást a közgyűlés állapítja meg.
3.3. A hegyközség i rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit.
3.4. A rendtartást a hegyközség valamennyi tagjának és a földművelésügyi miniszternek is meg kell küldeni, azon kívül a települési önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
3.5. A hegyközség - a jogszabályok keretein belül - jogosult a működési területén a telepíthető fajtakörnek, valamint fajtánként az egységnyi területen termelhető szőlő (must) és bor mennyiségének meghatározására.
3.6. A hegyközség a tagjai részére megállapíthatja azt a minőség, fajta és feldolgozottsági fok szerinti legalacsonyabb értékesítési árat, amelyet a termőhely védelme szempontjából szükségesnek ítél (termőhelyi védőár).
3.7. A hegyközség i rendtartás a szőlőkataszteri besorolás alapján a borvidéknek és bortermőhelynek minősülő határrészekre (szőlőhegy) kiterjedő hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. A rendeltetés előírásait a szőlőhegy területébe eső más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk.
3.8. Amennyiben a hegyközség nek nincs érvényes rendtartása, a közfeladatok ellátását költségtérítésben nem részesülhet.

4. Közigazgatási ügyek

4.1. A szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezésével kapcsolatos ügyekben első fokon a hegyközség jár el.
4.2. A hegyközség a műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosát megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. Ha a felhívás eredménytelen, a hegyközség
  • a tulajdonos költségére elvégeztetheti a többi ültetvény károsodásától való megóvás érdekében szükséges munkálatokat, vagy
  • gondoskodhat az ültetvény műveléséről, a termés szüreteléséről és értékesítéséről, s az abból befolyt összeget - a költségek levonását követően a tulajdonosnak kifizeti, illetve ha a költségek a bevételt meghaladják, a tulajdonost határozattal a különbözet megtérítésére kötelezheti,
  • a műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosával szemben államigazgatási eljárást kezdeményezhet, emellett a hegyközség i rendtartásban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
  • ha az ültetvény tulajdonosa nem lelhető fel, vagy a felszólítást követő két éven keresztül nem gondoskodik a szőlő műveléséről, a többi ültetvény károsodásának, illetve a műveltetésből eredő - a tagokat terhelő további költségek elkerülése érdekében - a hegyközség elrendelheti az ültetvénynek a tulajdonos költségére történő kivágását,
  • a hegyközség kivágathatja az olyan műveletlenül hagyott ültetvényt - az erre vonatkozó törvényi rendelkezés hatálybalépését követően - amelynek termőképessége nem állítható helyre, és amelynek tulajdonosa ismeretlen vagy nem érhető el.
4.3. A borászati üzem létesítésének és működtetésének engedélyezése ügyében eljáró hatóság köteles beszerezni az üzem helye szerint illetékes hegyközség véleményét.
4.4. Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. Engedély nélküli kivágás esetén a művelési ág változás az ingatlan-nyilvántartásban nem vezethető át. A művelési ág változására a termőföldről szóló 1994. évi LV. Tv 42. §-ban foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a Földhivatal a művelési ág visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz.
4.5. A szőlő termőhelyi katasztereibe felvett területeken erdőt, gyümölcsöst telepíteni csak a hegyközség előzetes hozzájárulásával lehet.
4.6. A hegyközség jogosult kezdeményezni a szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítését és módosítását (ennek költségeit az érdekelt tag viseli).
4.7. A hegyközség a szőlőkataszterbe tartozó területre a tulajdonosokat A vadvédelemről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviseli.
4.8. A hegyközség i szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárása a közigazgatási, hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
4.9. A hegyközségnél indult eljárásban hozott elsőfokú határozata ellen a helyközségi tanácshoz lehet fellebbezni.


VIII.
A hegyközség gazdálkodása


1. Gazdasági tevékenység

1.1. A hegyközség gazdasági tevekénységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban részesedést nem szerezhet.
1.2. A hegyközség - tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy más gazdasági tevékenységet is igénylő feladata ellátása érdekében - közhasznú társaságot alapíthat.

2. Pénzügyi források

2.1. A hegyközség a működéshez szükséges költségeket a bevételeiből fedezi.
2.2. A hegyközség bevételei:
  • a hegyközségi járulék, amelyet évente a közgyűlés határoz meg a tag szőlőterületének, illetve - felvásárló esetében - tevékenysége mértékének figyelembevételével. A kivetett járulékról és annak esedékességéről a tagot írásban kell értesíteni.
  • Az újonnan telepített szőlőterület után a telepítéstől számított négy évig nem kell járulékot fizetni. A hegyközség i járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén - a hegyközség javára - közadók módjára kell behajtani.
  • A hegyközség által nyújtott szolgáltatások díja, amelyet a választmány határoz meg,
  • a hegyközség részére a törvény által átadott, korábban állami vagy önkormányzati szerv által ellátott feladatokhoz rendelt költségvetési pénzeszközök,
  • védőár alatt értékesítő tagok befizetései,
  • a tagokra kiszabott pénzbírságokból származó bevételek,
  • adományok. (Adományt, vagy más vagyoni előnyt csak olyan személytől lehet elfogadni, aki a helyközség tevékenységében érdektelen.),
  • egyéb bevételek.
Azok, akiknek hegyközség i tagsági viszonya a törvénynél fogva az alakuló közgyűlés által jóváhagyott névjegyzékben nem szerepelnek és hegyközségi tagságukat a hegyközség utólag regisztrálja, ezért utánuk a 17/1995. (VI. 1.) FM rendelet szerinti 2.000,- (Kettőezer) Ft/fő költségvetési támogatást nem igényelheti, tagonként - a hegyközség i járulékon felül - a fenti összegű regisztrálási díjat 30 % éves késedelmi kamat időarányos részével növelten kötelesek fizetni a hegyközség részére a hegyközség megalakításával és első évi működésével kapcsolatos költségek céljára. A regisztrálási díjra a hegyközségi járulék szabályait kell alkalmazni.

Ültetvény-felújítás esetén bejelentésre a felújított területre két évig nem kell hegyközségi járulékot fizetni.

Elemi csapás esetén egyéni kérelemre a választmány mérsékelheti a hegyközség i járulékot.
A hegyközségnek pénzbírság és az eljárási költség megfizetésére vonatkozó határozatát a bíróság végrehajtási záradékkal látja el.


IX.
A hegyközség megszűnése


1. A megszűnés esetei
1.1. A hegyközség megszűnik, ha feloszlatják, más hegyközséggel egyesül, vagy több hegyközségre szétválik.
1.2. A megszűnésre a mindenkor határoly törvényi előírásokat kell alkalmazni.


X.
A hegyközség kapcsolatrendszere


1. Hegyközségi tanács

1.1. A borvidékhez tartozó hegyközségek hegyközségi tanácsot alakítanak.
1.2. A hegyközséget a hegyközségi tanácsban - mint annak tagjai - a hegyközség elnöke és a közgyűlés által a választmány tagjai közül választott egy küldött képviseli.
1.3. A hegyközség rendszeresen tájékoztatja működéséről a hegyközségi tanácsot.
1.4. A hegyközség a járulékbevételeiből a mindenkori törvényi előírás szerinti mértékű hozzájárulást fizeti a hegyközségi tanácsnak és adatokat szolgáltat a mindenkori jogszabályok szerint.

2. Helyközségek nemzeti tanácsa

2.1. A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
2.2. A hegyközség a járulékbevétele három százalékát fizeti fenntartási hozzájárulásként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.

3. Együttműködés más szervezetekkel:

3.1 A hegyközség együttműködik az agrárkamara terveivel, valamint a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.
3.2 A hegyközség együttműködik az ellenőrzésére jogosult más szervezetekkel.
3.3 A hegyközség a területét érintő településrendezési- és fejlesztési feladatokban együttműködik az illetékes települési önkormányzat képviselőtestületével.
3.4 A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel. Ennek során részükre tevékenységük- höz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni.
3.5 A hegyközségi, valamint a szőlő- és borgazdálkodás területén ellenőrzésre jogosult más szervezetek kötelesek együttműködni, ellenőrzéseik tapasztalatairól egymást kölcsönösen támogatni.
3.6 A hegyközséget érintő jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést, vagy települési önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően kellő időben ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni.


XI.
Nyilvántartásba vétel


1. Az alapszabály elfogadását követően a hegyközség székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kérni kell a hegyközség nyilvántartásba vételét.
2. A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel - az alapszabály napjára visszaható hatállyal - jön létre.
3. A hegyközség nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni.


XII.
Törvényességi felügyelet


1. A hegyközség működése felett a törvényességi felügyeletet az FVM, a törvényben meghatározott szerve útján gyakorolja.
2. A hegyközség alapszabályát, a hegyközségi rendtartását és más szabályzatit meg kell küldeni a hegyközség i tanácsnak, valamint a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek (az FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalának).
3. A Megyei Földművelésügyi Hivatal a hegyközség működésével kapcsolatban észlelt törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszternél. Ha a hegyközség működésének törvényessége másképp nem állítható helyre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter keresettel fordulhat a bírósághoz. A bíróság:
4. Megsemmisítheti a hegyközség jogsértő határozatát és - szükség szerint - új határozat hozatalát rendeli el.
5. A működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést.
6. A hegyközség tevékenységét felfüggesztheti, vagy ha a törvényes működés nem állítható helyre, a hegyközséget feloszlathatja. Ez esetben a hegyközség feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter által kijelölt más hegyközség látja el.
7. Ha a hegyközséget feloszlatták, azt az ítélet jogerőre emelkedését követ hatvan napon belül újból meg kell alakítani.
8. Ha a felfüggesztést vagy feloszlatást követő öt éven belül a bíróság a hegyközség et ismételten feloszlatja vagy tevékenységét felfüggeszti, a település borvidéki vagy bortermőhelyi besorolása - a Htv erejénél fogva - az ítélet jogerőre emelkedésének napjával megszűnik.


XIII.
A testületi határozatok bírósági felülvizsgálata


1. A jogsértő testületi határozat felülvizsgálatát a hegyközség bármely tagja kérheti a bíróságtól. A hegyközség i választmánynak a névjegyzékkel kapcsolatos, valamint a rendtartási ügyben hozott határozatának felülvizsgálatát az a tag kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti.
2. Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül köteles a jogsértést bejelenteni az ellenőrző bizottság nak, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s erről a tagok valamint a határozatot hozó testület írásban értesíti.
3. A keresetet az ellenőrző bizottság állásfoglalása kézhezvételétől számított harminc napon belül a hegyközség ellen kell megindítani, ez a határidő jogvesztő. A keresetnek halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.


XIV.
Záró rendelkezések


1. Az alapszabály az elfogadásának napjával lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
2. A Htv rendelkezés szerint megalkotott hegyközségi szervezet jogosult a hegyközség elnevezés használatára.
3. A hegyközség működésére egyebekben a hegyközség ekről szóló 1994. évi CII. Tv, a szólótermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. Tv és a Ptk szabályai vonatkoznak.
4. A Csopak - Paloznak - Lovas Hegyközség eddig alkalmazott alapszabálya a jelen alapszabály elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti.
5. Az Alapszabályt a 2006. december 21. napján tartott közgyűlés az 1/2006. (12.21.) számú határozatával állapította meg.
6. Az Alapszabály 080311 sz. módosítását a 2008. március 11. napján tartott közgyűlés az 6/2008. (03.11.) számú határozatával állapította meg. A módosítás elfogadása napján lép hatályba.


Csopak, 2008. március 11.


Balogh Lajos sk.
A hegyközség elnöke


1 Hatályos a Társasági szerződés 080311. sz. módosításával 2008. 03. 11.- től. Egész cím módosulása cím számozásnál jelölve.

Az Alapszabályt annak 1.sz. sz. módosításával egységes szerkezetbe foglaltam. Igazolom, hogy a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának, ezért azt ellenjegyzem: Veszprém, 2008. 03. 11.



Copyright © 2009-2013 Csopak és Környéke-Balatonaliga-Balatonfőkajár Hegyközség   |   Elérhetőségek és ügyfélszolgálat

Szőlőfajták | Csopaki bor | Csopaki borászat | Csopaki borverseny | Borvidéki rendtartás | Alapszabályzat | Csiszár Család Pincészete | Petrányi Pincészet | Szent Donát Pince és Borház Csopak | Tamás Pince Csopak | Tóth Pince

A csopakihegykozseg.hu weboldalon található összes leírás, cikk és tartalom a Csopak és Környéke-Balatonaliga-Balatonfőkajár Hegyközség
szellemi terméke, amely szerzői jogvédelem alatt áll. Az oldalon található összes tartalom másolása csak a
Hegyközség engedélyével lehetséges, a forrás - Csopak és Környéke-Balatonaliga-Balatonfőkajár Hegyközség - jól látható megjelölésével,
illetve online továbbközlésnél egy a csopakihegykozseg.hu honlapra mutató működő link elhelyezésével.
Az oldal bármely tartalmának engedély nélküli másolása, utánközlése, bevételszerző tevékenységre való felhasználása tilos.